Data Act 2023/2854 HU

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.	„meta adat”: az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adattól eltérő adat;

„ összekapcsolt_termék”: olyan tárgy, amely a felhasználására vagy a környezetére vonatkozó adatokat szerez meg, generál vagy gyűjt, és amely elektronikus hírközlési szolgáltatáson, fizikai kapcsolaton, vagy eszközön való hozzáférésen keresztül képes termék adatokat közölni, és amelynek elsődleges funkciója nem az adatoknak a felhasználótól eltérő bármely más fél nevében történő tárolása, kezelése vagy továbbítása;

„ kapcsolódó_szolgáltatás”: olyan, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoktól eltérő digitális szolgáltatás, a szoftvert is beleértve, amely a vásárláskor, bérléskor vagy lízingeléskor össze van kapcsolva a termékkel oly módon, hogy a hiánya lehetetlenné tenné az összekapcsolt_termék egy vagy több funkciójának ellátását, vagy amelyet a gyártó vagy egy harmadik fél utólag kapcsol össze a termékkel, hogy kiegészítse, frissítse vagy módosítsa az összekapcsolt_termék funkcióit;

„ adatkezelés”: adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszanyerés, lekérdezés, felhasználás, továbbítás általi közlés, terjesztés vagy egyéb módon történő rendelkezésre bocsátásuk, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés vagy megsemmisítés;

„ adatkezelési szolgáltatás”: digitális szolgáltatás, amelyet ügyfélnek nyújtanak, és amely központosított, elosztott vagy nagymértékben elosztott jellegű, konfigurálható, méretezhető és rugalmas, olyan számítástechnikai erőforrások közös tárához való, mindenütt elérhető és igény szerinti hálózati hozzáférést tesz lehetővé, amelyek minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók;

9.	„ azonos_szolgáltatástípus”: olyan adatkezelési_szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

10.	„ adatközvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott adatközvetítő szolgáltatás;

11.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett érintett;

12.	„ felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt_termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt_termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó_szolgáltatást vesz igénybe;

13.

„ adatbirtokos”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek – e rendelettel, az alkalmazandó uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal összhangban – joga vagy kötelezettsége olyan adatokat – többek között, amennyiben arról szerződésben megállapodtak, termék adatokat vagy kapcsolódószolgáltatás- adatokat – használni és rendelkezésre bocsátani, amelyeket valamely kapcsolódó_szolgáltatás nyújtása során visszanyert vagy generált;

14.

„ adatátvevő”: olyan, valamely összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználójától eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és akinek vagy amelynek az adatbirtokos adatokat bocsát a rendelkezésére, ideértve az olyan harmadik felet is, aki vagy amely a felhasználó által az adatbirtokoshoz intézett vagy az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségnek megfelelő adatigénylés nyomán jár el;

15.

„termék adatok”: egy összekapcsolt_termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat;

16.

„kapcsolódószolgáltatás- adatok”: olyan, az összekapcsolt_termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó_szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok;

17.	„könnyen elérhető adatok”: olyan termék adatok és kapcsolódószolgáltatás- adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül;

18.	„ üzleti_titok”: az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti_titok;

19.	„ üzleti_titok jogosultja”: az üzleti_titok jogosultja az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint;

20.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

21.	„ forgalmazás”: valamely összekapcsolt_termék kereskedelmi tevékenység során történő biztosítása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

22.	„ forgalomba_hozatal”: az összekapcsolt_termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

23.	„ fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

24.	„ vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban olyan célokból jár el, amelyek az adott személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak;

25.	„kis vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kis vállalkozás;

26.	„mikro vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikro vállalkozás;

27.	„ uniós_szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján elfogadott jogi aktusok által vagy értelmében létrehozott uniós_szervek, hivatalok és ügynökségek;

28.	„ közszférabeli szervezet”: tagállami nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a tagállamok közjogának hatálya alá tartozó szervek, vagy olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkot;

29.

„ szükséghelyzet”: olyan, az Unió lakosságát vagy egy tagállam egészét vagy egy részét kedvezőtlenül érintő, időben korlátozott rendkívüli helyzet – így például népegészségügyi szükséghelyzet, természeti katasztrófákból eredő szükséghelyzet, valamint ember okozta súlyos katasztrófa, a jelentős kiberbiztonsági eseményt is beleértve –, ahol fennáll a súlyos és tartós következmények kockázata az életkörülményekre, a gazdasági stabilitásra, a pénzügyi stabilitásra nézve, vagy az Unióban vagy a releváns tagállamban a gazdasági eszközök jelentős és azonnali károsodásának kockázata, és amelyet az uniós vagy a nemzeti jog releváns eljárásaival összhangban állapítanak meg vagy hirdetnek ki hivatalosan;

30.	„ ügyfél”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

31.

„ virtuális_asszisztensek”: olyan szoftverek, amelyek képesek többek között hangalapú, írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, fel adatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amelyek ezen utasítások, fel adatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosítanak más szolgáltatásokhoz vagy összekapcsolt_termékek funkcióit irányítják;

32.	„ digitális_eszközök”: olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

33.	„ helyszíni_IKT-infrastruktúra”: az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

34.

„ szolgáltatóváltás”: olyan folyamat, amelyben részt vesz egy forrás adatkezelési szolgáltató, egy adatkezelési szolgáltatás ügyfele és adott esetben egy cél adatkezelési szolgáltató, és amelynek során az adatkezelési szolgáltatás ügyfele az egyik adatkezelési szolgáltatás igénybevételéről egy másik, azonos_szolgáltatástípusba tartozó adatkezelési szolgáltatás igénybevételére vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált más szolgáltatás igénybevételére, vagy egy helyszíni IKT-infrastruktúrára tér át, többek között az adatok kinyerése, átalakítása és feltöltése révén;

35.	„kimenő adattovábbítási díjak”: ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

36.

„ szolgáltatóváltási díjak”: a standard szolgáltatási díjaktól vagy az idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankcióktól eltérő díjak, amelyeket az adatkezelési szolgáltató ró az ügyfélre az e rendeletben előírt, egy eltérő szolgáltató rendszerére vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára való váltással kapcsolatos intézkedésekért, ideértve a kimenő adattovábbítási díjakat.

37.

„ funkcionális_egyenértékűség”: a szolgáltatóváltási folyamatot követően a minimális szintű funkcionalitás helyreállítása az ügyfél exportálható adatai és digitális eszközei alapján az azonos_szolgáltatástípusba tartozó új adatkezelési szolgáltatás környezetében, amennyiben a cél adatkezelési szolgáltatás ugyanazon inputra adott válaszként érdemben összehasonlítható eredményt ad a szerződés alapján az ügyfélnek biztosított megosztott funkciók tekintetében;

38.

„exportálható adat”: a 23–31. cikk és a 35. cikk alkalmazásában az adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevétele révén közvetlenül vagy közvetve generált vagy közösen generált be- és kimeneti adatok, ideértve a meta adatokat is, kivéve az adatkezelési szolgáltatók vagy harmadik felek szellemitulajdon-jogok által védett, vagy üzleti_titoknak minősülő bármely eszközét vagy adatát;

39.	„ intelligens_szerződés”: egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát;

40.	„ interoperabilitás”: két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt_termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

41.	„nyílt interoperabilitási előírás”: olyan technikai előírás az információs és kommunikációs technológiák terén, amely teljesítményorientált az adatkezelési_szolgáltatások közötti interoperabilitás elérése irányában;

42.	„ közös_előírások”: olyan, szabványtól eltérő, technikai megoldásokat tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi az e rendelet alapján megállapított bizonyos követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelést;

43.	„ harmonizált_szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált_szabvány.

II. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ADATMEGOSZTÁS

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet harmonizált szabályokat állapít meg, többek között a következőkre vonatkozóan:

a)	termék adatoknak és kapcsolódószolgáltatás- adatoknak az összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználója számára történő rendelkezésre bocsátása;

b)	adatoknak az adatbirtokosok által az adatátvevők számára történő rendelkezésre bocsátása;

c)	adatoknak az adatbirtokosok által közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek számára történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez;

d)	az adatkezelési_szolgáltatások közötti váltás megkönnyítése;

e)	harmadik felek nem személyes adatokhoz való jogellenes hozzáférése elleni biztosítékok bevezetése; és

f)	az adatokhoz való hozzáférésre, azok továbbítására és felhasználására vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozása.

(2) E rendelet hatálya a személyes és a nem személyes adatokra terjed ki, ideértve a következő adattípusokat is, a következő összefüggésekben:

a)	a II. fejezet az összekapcsolt_termékek és kapcsolódó_szolgáltatások teljesítményére, használatára és környezetére vonatkozó adatokra – a tartalom kivételével – alkalmazandó;

b)	a III. fejezet a jogszabályban előírt adatmegosztási kötelezettségek hatálya alá tartozó magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

c)	a IV. fejezet a vállalkozások közötti szerződések alapján hozzáférhető és felhasznált magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

d)	az V. fejezet a magánszektorbeli adatokra alkalmazandó, különös tekintettel a nem személyes adatokra;

e)	a VI. fejezet az adatkezelési szolgáltatók által kezelt minden adatra és szolgáltatásra alkalmazandó;

f)	a VII. fejezet az adatkezelési szolgáltatóknak az Unióban birtokában lévő nem személyes adatokra alkalmazandó.

(3) Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)	az Unióban forgalomba hozott összekapcsolt_termékek gyártói és a kapcsolódó_szolgáltatások nyújtói, az említett gyártók és szolgáltatók letelepedési helyétől függetlenül;

b)	az a) pontban említett összekapcsolt_termékek vagy kapcsolódó_szolgáltatások unióbeli felhasználói;

c)	letelepedési helyüktől függetlenül azon adatbirtokosok, amelyek unióbeli adatátvevők számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

d)	azon unióbeli adatátvevők, amelyek számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek, amelyek adatbirtokosoktól adatok rendelkezésre bocsátását kérik, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez, valamint azon adatbirtokosok, amelyek az említett adatokat ilyen kérésre reagálva biztosítják;

f)	unióbeli igénybevevőknek adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, letelepedési helyüktől függetlenül;

g)	adatterek résztvevői és az intelligens_szerződéseket alkalmazó alkalmazások értékesítői, valamint azon személyek, akiknek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy intelligens_szerződéseket kötnek mások számára egy megállapodás végrehajtásával összefüggésben.

(4) Ahol e rendelet összekapcsolt_termékekre vagy kapcsolódó_szolgáltatásokra utal, az ilyen hivatkozások úgy értendők, hogy magukban foglalják a virtuális_asszisztenseket is, amennyiben azok interakciót folytatnak egy összekapcsolt_termékkel vagy kapcsolódó_szolgáltatással.

(5) E rendelet nem érinti a személyes adatok védelmére, a magánélet védelmére, a közlések titkosságára és a végberendezések integritására vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, amelyek az abban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben kezelt személyes adatokra alkalmazandók, különösen az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK irányelvet, ideértve a felügyeleti hatóságok hatásköreit és illetékességét, valamint az érintettek jogait. Amennyiben a felhasználók érintettnek minősülnek, az e rendelet II. fejezetében meghatározott jogok kiegészítik az érintettek (EU) 2016/679 rendelet 15., illetve 20. cikke szerinti hozzáférési jogait, illetve az adathordozhatósághoz való jogokat. Abban az esetben, ha konfliktus áll fenn e rendelet és a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó uniós joggal vagy az ilyen uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal, a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó releváns uniós vagy nemzeti jog az irányadó.

(6) Ez a rendelet nem alkalmazandó a magán- és közjogi szervezetek közötti adatcserére vonatkozó önkéntes megállapodásokra, különösen az adatmegosztásra irányuló önkéntes megállapodásokra, vagy nem élvez elsőbbséget azokkal szemben.

Ez a rendelet nem érinti a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, vagy vám- és adózási célokból történő adatmegosztásról, -hozzáférésről és -felhasználásról rendelkező uniós vagy nemzeti jogi aktusokat, különösen az (EU) 2021/784, az (EU) 2022/2065 és az (EU) 2023/1543 rendeletet, valamint az (EU) 2023/1544 irányelvet, vagy az e területen folytatott nemzetközi együttműködést. Ez a rendelet nem alkalmazandó az (EU) 2015/847 rendelet és az (EU) 2015/849 irányelv szerinti adatgyűjtésre vagy -megosztásra, adathozzáférésre vagy -felhasználásra. Ez a rendelet nem alkalmazandó az uniós jog hatályán kívül eső területekre, és semmiképpen sem érinti a tagállamok közbiztonságra, védelemre vagy nemzetbiztonságra vonatkozó hatásköreit, függetlenül attól, hogy a tagállamok milyen típusú szervezetet bíznak meg az említett hatáskörökkel kapcsolatos fel adatok ellátásával, vagy az egyéb alapvető állami funkciók védelmére vonatkozó hatásköreit, ideértve az állam területi integritásának biztosítását, valamint a közrend fenntartását. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok vám- és adóigazgatásra, valamint a polgárok egészségére és biztonságára vonatkozó hatásköreit.

(7) Ez a rendelet kiegészíti az (EU) 2018/1807 rendelet önszabályozáson alapuló megközelítését a felhőváltásra vonatkozó, általánosan alkalmazandó kötelezettségek bevezetésével.

(8) Ez a rendelet nem sérti a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló uniós és nemzeti jogi aktusokat, különösen a 2001/29/EK, a 2004/48/EK és az (EU) 2019/790 irányelvet.

(9) Ez a rendelet kiegészíti és nem sérti az uniós jogot – különösen a 93/13/EGK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvet –, amelynek célja a fogyasztók érdekeinek előmozdítása és a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása, valamint a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelme.

(10) Ez a rendelet nem zárja ki az olyan önkéntes, jogszerű adatmegosztási szerződések megkötését, ideértve a viszonossági alapon megkötött szerződéseket is, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.	„meta adat”: az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adattól eltérő adat;

9.	„ azonos_szolgáltatástípus”: olyan adatkezelési_szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

10.	„ adatközvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott adatközvetítő szolgáltatás;

11.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett érintett;

12.	„ felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt_termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt_termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó_szolgáltatást vesz igénybe;

13.

14.

15.

16.

17.	„könnyen elérhető adatok”: olyan termék adatok és kapcsolódószolgáltatás- adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül;

18.	„ üzleti_titok”: az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti_titok;

19.	„ üzleti_titok jogosultja”: az üzleti_titok jogosultja az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint;

20.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

21.	„ forgalmazás”: valamely összekapcsolt_termék kereskedelmi tevékenység során történő biztosítása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

22.	„ forgalomba_hozatal”: az összekapcsolt_termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

23.	„ fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

24.	„ vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban olyan célokból jár el, amelyek az adott személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak;

25.	„kis vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kis vállalkozás;

26.	„mikro vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikro vállalkozás;

27.	„ uniós_szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján elfogadott jogi aktusok által vagy értelmében létrehozott uniós_szervek, hivatalok és ügynökségek;

28.	„ közszférabeli szervezet”: tagállami nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a tagállamok közjogának hatálya alá tartozó szervek, vagy olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkot;

29.

30.	„ ügyfél”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

31.

32.	„ digitális_eszközök”: olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

33.	„ helyszíni_IKT-infrastruktúra”: az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

34.

35.	„kimenő adattovábbítási díjak”: ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

36.

37.

38.

39.	„ intelligens_szerződés”: egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát;

40.	„ interoperabilitás”: két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt_termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

41.	„nyílt interoperabilitási előírás”: olyan technikai előírás az információs és kommunikációs technológiák terén, amely teljesítményorientált az adatkezelési_szolgáltatások közötti interoperabilitás elérése irányában;

42.	„ közös_előírások”: olyan, szabványtól eltérő, technikai megoldásokat tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi az e rendelet alapján megállapított bizonyos követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelést;

43.	„ harmonizált_szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált_szabvány.

II. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ADATMEGOSZTÁS

14. cikk

Kötelezettség az adatok rendelkezésre bocsátására rendkívüli igény alapján

Amennyiben egy közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv a 15. cikkben foglaltaknak megfelelően bizonyítja, hogy rendkívüli igény áll fenn a jogszabályban előírt fel adatainak közérdekből történő ellátásához bizonyos adatok felhasználására, ideértve az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns meta adatokat is, azon jogi személyiséggel rendelkező adatbirtokosok – a közszférabeli szervezetek kivételével –, amelyek az említett adatokkal rendelkeznek, kellően indokolt kérésre kötelesek azokat rendelkezésre bocsátani.

15. cikk

Adatok felhasználására vonatkozó rendkívüli igény

(1) Az e fejezet értelmében vett bizonyos adatok felhasználására vonatkozó rendkívüli igény időtartama és hatálya korlátozott, és csak a következő körülmények bármelyikének fennállása esetén tekinthető meglévőnek:

a)	amennyiben a kért adatokra szükséghelyzetre való reagáláshoz van szükség, és a közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv nem képes más eszközökkel időben és hatékonyan, egyenértékű feltételek mellett megszerezni az ilyen adatokat;

az a) pont hatálya alá nem tartozó körülmények között és csak annyiban, amennyiben nem személyes adatokról van szó:

ha egy közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv az uniós vagy nemzeti jog alapján intézkedik, és olyan konkrét adatokat azonosított be, amelyek hiánya megakadályozza őt valamely, jogszabályban kifejezetten előírt, közérdekből végzett konkrét fel adat – így például hivatalos statisztikák előállítása, vagy valamely szükséghelyzet enyhítése vagy az abból történő kilábalás – teljesítésében; és

ii.

ha a közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv az adatok megszerzése céljából rendelkezésére álló minden más eszközt kimerített, ideértve nem személyes adatoknak a piacon, piaci árak kínálata mellett történő megvásárlását, vagy az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó, meglévő kötelezettségekre vagy olyan új jogalkotási intézkedések elfogadására való támaszkodás révén, amelyek biztosíthatnák az adatok időben történő rendelkezésre állását.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó a mikro- és kis vállalkozásokra.

(3) Az annak bizonyítására vonatkozó kötelezettség, hogy a közszférabeli szervezet nem volt képes nem személyes adatokat azok piacon való megvásárlásával beszerezni, nem alkalmazandó, amennyiben a közérdekből végzett konkrét fel adat hivatalos statisztikák előállítása, és amennyiben a nemzeti jog nem teszi lehetővé az ilyen adatok megvásárlását.

16. cikk

Kapcsolat az adatoknak a közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek rendelkezésére bocsátására vonatkozó egyéb kötelezettségekkel

(1) Ez a fejezet nem érinti a jelentéstétel, az információhoz való hozzáférés iránti kérelmek teljesítése vagy jogi kötelezettségeknek való megfelelés bizonyítása vagy ellenőrzése céljából az uniós vagy nemzeti jogban megállapított kötelezettségeket.

(2) Ez a fejezet nem alkalmazandó azon közszférabeli szervezetekre, a Bizottságra, az Európai Központi Bankra vagy azon uniós_szervekre, amelyek bűncselekmények vagy szabálysértések megelőzésére, nyomozására, felderítésére, büntetőeljárás alá vonására vagy büntetőjogi szankciók végrehajtására irányuló tevékenységeket folytatnak, sem pedig a vám- és adóigazgatásra. Ez a fejezet nem érinti a bűncselekmények vagy a szabálysértések megelőzésére, nyomozására, felderítésére, büntetőeljárás alá vonására vagy büntetőjogi vagy közigazgatási szankciók végrehajtására, vagy a vám- és adóigazgatásra vonatkozó, alkalmazandó uniós és nemzeti jogot.

17. cikk

Az adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmek

(1) A 14. cikk szerinti adatigénylés esetén a közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv:

a)	meghatározza a kért adatokat, ideértve az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns meta adatokat is;

b)	bizonyítja, hogy teljesülnek egy olyan rendkívüli igény fennállásához szükséges, a 15. cikkben említett feltételek, amelynek céljára az adatokat igénylik;

ismerteti a kérelem célját, a kért adatok tervezett felhasználását, beleértve adott esetben azoknak egy harmadik fél általi felhasználását az e cikk (4) bekezdésével összhangban, az említett felhasználás időtartamát, továbbá adott esetben azt, hogy a személyes adatok kezelése hogyan szolgálja a rendkívüli igény kielégítését;

d)	lehetőség szerint meghatározza, hogy mikorra várható az adatoknak az azokhoz hozzáféréssel rendelkező valamennyi fél általi törlése;

e)	megindokolja azon adatbirtokos kiválasztását, amelyhez a kérelmet intézték;

f)	meghatározza azon egyéb közszférabeli szervezeteket, a Bizottságot, az Európai Központi Bankot vagy azon uniós_szerveket és harmadik feleket, amelyekkel a kért adatokat várhatóan megosztják;

személyes adatok igénylése esetén meghatározza az adatvédelmi elvek érvényesítéséhez szükséges és azzal arányos technikai és szervezési intézkedéseket, valamint a szükséges biztosítékokat, így például álnevesítést, továbbá azt, hogy az adatbirtokos az adatok rendelkezésre bocsátása előtt alkalmazhat-e anonimizálást;

h)	megnevezi azon jogi rendelkezést, amely a kérelmező közszférabeli szervezetre, a Bizottságra, az Európai Központi Bankra vagy az uniós szervre bízza az adatigénylés szempontjából releváns, közérdekből végzett konkrét fel adatot;

i)	meghatározza azon határidőt, ameddig az adatokat rendelkezésre kell bocsátani, valamint a 18. cikk (2) bekezdésében említett azon határidőt, ameddig az adatbirtokos elutasíthatja a kérelmet, vagy kérheti annak módosítását;

j)	mindent megtesz annak elkerülése érdekében, hogy az adatigénylés teljesítése az adatbirtokosnak az uniós vagy a nemzeti jog megsértéséért fennálló felelősségét eredményezze.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján benyújtott adatigénylés(t):

a)	írásban, világos, tömör, egyszerű és az adatbirtokos számára érthető megfogalmazásban kell benyújtani;

b)	konkrét a kért adatok típusát illetően, és olyan adatokra vonatkozik, amelyek felett az adatbirtokos az igénylés időpontjában rendelkezik;

c)	a rendkívüli igénnyel arányos, továbbá kellően indokolt a kért adatok részletezettségét és mennyiségét, valamint a kért adatokhoz való hozzáférés gyakoriságát illetően;

d)	tiszteletben tartja az adatbirtokos jogos céljait – aki vállalja az üzleti titkok védelmének biztosítását a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban –, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásához megkövetelt költségeket és erőfeszítéseket;

nem személyes adatokra vonatkozik, és – csak akkor, ha ez bizonyítottan elégtelen az adatok felhasználása iránti rendkívüli igény kielégítéséhez a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban – álnevesített formában lévő személyes adatokra irányul, és az adatok védelme érdekében hozandó technikai és szervezési intézkedéseket állapít meg;

f)	tájékoztatja az adatbirtokost az igénylésnek való meg nem felelés esetén a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóság által a 40. cikk alapján kiszabandó szankciókról;

amennyiben a kérelmet egy közszférabeli szervezet nyújtja be, továbbítani kell a kérelmező közszférabeli szervezet székhelye szerinti tagállam 37. cikkben említett adatkoordinátorának, aki indokolatlan késedelem nélkül online elérhetővé teszi a kérelmet, kivéve, ha az adatkoordinátor úgy ítéli meg, hogy az ilyen közzététel kockázatot jelentene a közbiztonságra nézve;

h)	amennyiben a kérelmet a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv nyújtja be, indokolatlan késedelem nélkül online elérhetővé kell tenni;

i)	amennyiben személyes adatokat igényelnek, indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell arról az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamban az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóságot.

Az Európai Központi Bank és az uniós_szervek kérelmeikről tájékoztatják a Bizottságot.

(3) A közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv nem bocsáthatja rendelkezésre az e fejezet alapján megszerzett adatokat az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 2. pontjában vagy az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott további felhasználás céljára. Az (EU) 2022/868 rendelet és az (EU) 2019/1024 irányelv nem alkalmazandó a közszférabeli szervezetek által birtokolt, e fejezet alapján megszerzett adatokra.

(4) E cikk (3) bekezdése nem zárja ki, hogy egy közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv az e fejezet alapján megszerzett adatokat kicserélje egy másik közszférabeli szervezettel, vagy a Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal vagy egy uniós szervvel a 15. cikkben említett fel adatok ellátása céljából, a kérelemben az e cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban meghatározottak szerint, vagy hogy harmadik fél rendelkezésére bocsássa az adatokat, amennyiben nyilvánosan elérhető megállapodás útján technikai ellenőrzéseket vagy egyéb fel adatokat delegált az említett harmadik félre. A közszférabeli szervezetek 19. cikk szerinti kötelezettségei – különösen az üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzését szolgáló biztosítékok – az ilyen harmadik felekre is alkalmazandók. Amennyiben egy közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv e bekezdés alapján adatokat továbbít vagy bocsát rendelkezésre, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az adatbirtokost, akitől vagy amelytől az adatokat kapta.

(5) Amennyiben az adatbirtokos úgy ítéli meg, hogy az adatok továbbítása vagy rendelkezésre bocsátása révén sérültek az e fejezet szerinti jogai, panaszt nyújthat be az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamnak a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságához.

(6) A Bizottság kidolgozza az e cikk szerinti kérelmek vonatkozó formanyomtatvány-mintát.

18. cikk

Az adatigénylési kérelmek teljesítése

(1) Az adatbirtokos, amely e fejezet alapján adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmet kap, indokolatlan késedelem nélkül a kérelmező közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv rendelkezésére bocsátja az adatokat, figyelembe véve a szükséges technikai, szervezési és jogi intézkedéseket.

(2) Az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott, az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos meghatározott szükségletek sérelme nélkül az adatbirtokos a szükséghelyzetre való reagáláshoz szükséges adatok esetében – indokolatlan késedelem nélkül, de mindenképpen a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül, valamint a rendkívüli igény egyéb eseteiben indokolatlan késedelem nélkül, az ilyen kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 30 munkanapon belül – elutasíthatja az e fejezet szerinti, adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmet, vagy kérheti annak módosítását a következő indokok bármelyike alapján:

a)	az adatbirtokos nem rendelkezik a kért adatok felett;

b)	egy másik közszférabeli szervezet, vagy a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv korábban ugyanazon célból nyújtott be hasonló kérelmet, és az adatbirtokost nem értesítették az adatok törléséről a 19. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint;

c)	a kérelem nem felel meg a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) Ha az adatbirtokos úgy dönt, hogy a (2) bekezdés b) pontjával összhangban elutasítja a kérelmet vagy kéri annak módosítását, meg kell jelölnie azon közszférabeli szervezetet, vagy a Bizottságot, az Európai Központi Bankot vagy azon uniós szervet, amely korábban ugyanazon célból nyújtott be kérelmet.

(4) Amennyiben a kért adatok személyes adatokat tartalmaznak, az adatbirtokosnak megfelelően anonimizálnia kell az adatokat, kivéve, ha az adatoknak egy közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv számára történő rendelkezésre bocsátása iránti kérelem teljesítéséhez személyes adatok közlésére van szükség. Ilyen esetekben az adatbirtokosnak álnevesítenie kell az adatokat.

(5) Amennyiben a közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv meg kívánja támadni az adatbirtokos azon döntését, hogy megtagadja a kért adatok szolgáltatását, vagy amennyiben az adatbirtokos meg kívánja támadni a kérelmet, és az ügy nem rendezhető a kérelem megfelelő módosításával, az ügyet az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamnak a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatósága elé kell utalni.

19. cikk

A közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek kötelezettségei

(1) Amennyiben egy közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv a 14. cikk szerint benyújtott kérelem alapján adatokat kap:

a)	nem használhatja fel az adatokat az igénylés céljával összeegyeztethetetlen módon;

b)	olyan technikai és szervezési intézkedéseket vezet be, amelyek megőrzik a kért adatok bizalmas jellegét és integritását és az adattovábbítások biztonságosságát, különös tekintettel a személyes adatokra, továbbá biztosítják az érintettek jogait és szabadságait;

törli az adatokat, amint azok már nem szükségesek a megadott célra, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az adatok törléséről az adatbirtokost, valamint azon egyéneket vagy szervezeteket, amelyek a 21. cikk (1) bekezdése alapján megkapták az adatokat, kivéve, ha a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós vagy nemzeti jog az átláthatósági kötelezettségekkel összefüggésben az adatok archiválását írja elő.

(2) Amennyiben egy közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank, egy uniós szerv vagy egy harmadik fél e fejezet alapján adatokat kap, nem teheti meg, hogy:

felhasználja az adatbirtokos gazdasági helyzetére, eszközeire, termelési vagy működési eljárásaira vonatkozó adatokat vagy az ezekbe való betekintést az adatbirtokos összekapcsolt_termékével vagy kapcsolódó_szolgáltatásával versengő összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás kifejlesztésére vagy továbbfejlesztésére;

b)	megosztja az adatokat az a) pontban említett bármelyik cél érdekében egy másik harmadik féllel.

(3) Az üzleti titkoknak egy közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv számára történő felfedése csak a 15. cikk szerinti kérelem céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben követelhető meg. Ilyen esetben az adatbirtokosnak vagy – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti_titok jogosultjának azonosítania kell, hogy a kapcsolódó meta adatokkal együtt mely adatok védettek üzleti_titokként. A közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv az üzleti_titok felfedése előtt minden szükséges és megfelelő technikai és szervezési intézkedést megtesz, hogy megőrizze az üzleti titkok bizalmas jellegét, ideértve adott esetben minta-szerződésifeltételek és technikai szabványok használatát, valamint magatartási kódexek alkalmazását.

(4) A közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv felel az általa kapott adatok biztonságáért.

20. cikk

Kompenzáció rendkívüli igény esetén

(1) A mikro- és kis vállalkozásokon kívüli adatbirtokosok díjmentesen bocsátják rendelkezésre a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján a szükséghelyzetre való reagáláshoz szükséges adatokat. Amennyiben a közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv adatokat kapott, az adatbirtokosnak nyilvános elismerést biztosít, ha az adatbirtokos ezt kéri.

(2) Az adatbirtokos méltányos kompenzációra jogosult, amiért a 15. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott kérelemnek eleget téve adatokat bocsát rendelkezésre. Az ilyen kompenzációnak fedeznie kell a kérelem teljesítésével felmerült technikai és szervezési költségeket, ideértve adott esetben az anonimizálás, az álnevesítés, az összesítés és a technikai kiigazítás költségeit és egy észszerű árrést. A közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv kérésére az adatbirtokosnak tájékoztatást kell nyújtania a költségek és az észszerű árrés kiszámítására szolgáló alapról.

(3) A (2) bekezdés alkalmazandó akkor is, ha mikrovállakozás és kis vállalkozás igényel kompenzációt az adatok rendelkezésre bocsátásáért.

(4) Az adatbirtokosok nem jogosultak kompenzációra adatoknak a 15. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott kérelemnek eleget téve történő rendelkezésre bocsátásáért, amennyiben a közérdekből végzett konkrét fel adat hivatalos statisztikák előállítása, és amennyiben a nemzeti jog nem teszi lehetővé az adatok megvásárlását. A tagállamok értesítik a Bizottságot, amennyiben a nemzeti jog nem teszi lehetővé adatok megvásárlását a hivatalos statisztikák előállítása céljából.

(5) Amennyiben a közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv nem ért egyet az adatbirtokos által kért kompenzáció mértékével, panaszt nyújthat be az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamnak a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságához.

21. cikk

Rendkívüli igénnyel összefüggésben szerzett adatok megosztása kutatószervezetekkel vagy statisztikai szervekkel

(1) Valamely közszférabeli szervezetnek, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak vagy egy uniós szervnek jogosultnak kell lennie arra, hogy megossza az e fejezet alapján kapott adatokat:

a)	egyénekkel vagy szervezetekkel olyan tudományos kutatás vagy elemzés elvégzésére tekintettel, amely összeegyeztethető az adatigénylés céljával; vagy

b)	nemzeti statisztikai hivatalokkal és az Eurostattal hivatalos statisztikák előállítása céljából.

(2) Az adatokat az (1) bekezdés alapján megkapó egyéneknek vagy szervezeteknek nonprofit alapon, vagy az uniós vagy nemzeti jogban elismert, közérdekű fel adat keretében kell eljárniuk. Nem tartozhatnak közéjük olyan szervezetek, amelyek felett üzleti vállalkozások olyan jelentős befolyással rendelkeznek, amely valószínűsíthetően a kutatás eredményeihez való preferenciális hozzáférést eredményez.

(3) Az adatokat az e cikk (1) bekezdése alapján megkapó egyéneknek vagy szervezeteknek ugyanazon kötelezettségeknek kell megfelelniük, mint amelyek a közszférabeli szervezetekre, a Bizottságra, az Európai Központi Bankra vagy uniós_szervekre alkalmazandók a 17. cikk (3) bekezdése és a 19. cikk alapján.

(4) A 19. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére, az adatokat az e cikk (1) bekezdése alapján megkapó egyének vagy szervezetek legfeljebb hat hónapig megtarthatják a kapott adatokat abból a célból, amelyre azokat igényelték, azt követően, hogy a közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós_szervek törölték azokat.

(5) Amennyiben egy közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv e cikk (1) bekezdése alapján adatokat szándékozik továbbítani vagy rendelkezésre bocsátani, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az adatbirtokost, akitől az adatokat kapta, megadva az adatokat megkapó szervezet vagy egyén kilétét és elérhetőségeit, az adatok továbbításának vagy rendelkezésre bocsátásának célját, az adatok felhasználhatóságának időtartamát, valamint a meghozott technikai védelmi és szervezési intézkedéseket, akkor is, ha személyes adatok és üzleti titkok érintettek. Amennyiben az adatbirtokos nem ért egyet az adatok továbbításával vagy rendelkezésre bocsátásával, panaszt nyújthat be az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamnak a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságához.

22. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás és határokon átnyúló együttműködés

(1) A közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek együttműködnek és segítik egymást e fejezet következetes módon történő végrehajtása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés alapján igényelt és biztosított segítségnyújtás keretében kicserélt adatok nem használhatók fel az igénylés céljával összeegyeztethetetlen módon.

(3) Amennyiben egy közszférabeli szervezet egy másik tagállamban letelepedett adatbirtokostól szándékozik adatokat igényelni, e szándékáról először az említett tagállamban a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot kell értesítenie. Ez a követelmény a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek általi kérelmekre is alkalmazandó. A kérelmet az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállam illetékes hatóságának kell megvizsgálnia.

(4) A releváns illetékes hatóságnak, miután a kérelmet a 17. cikkben meghatározott követelmények fényében megvizsgálta, indokolatlan késedelem nélkül meg kell hoznia a következő intézkedések egyikét:

továbbítani a kérelmet az adatbirtokosnak, és adott esetben javasolni az igénylő közszférabeli szervezetnek, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak vagy az uniós szervnek, hogy az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállam közszférabeli szervezeteivel való együttműködésre van szükség – adott esetben – abból a célból, hogy csökkentsék az adatbirtokosra a kérelem teljesítésével összefüggésben háruló adminisztratív terheket;

b)	e fejezettel összhangban, kellően alátámasztott okokból elutasítani a kérelmet.

Az igénylő közszférabeli szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós szerv figyelembe veszi a releváns illetékes hatóság javaslatát és az első albekezdés alapján általa szolgáltatott indokokat, mielőtt további intézkedést hozna, így például – adott esetben – ismételten benyújtaná a kérelmet.

VI. FEJEZET

ADATKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖTTI VÁLTÁS

37. cikk

Illetékes hatóságok és adatkoordinátorok

(1) Minden egyes tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot, amely felelős e rendelet alkalmazásáért és érvényesítéséért (a továbbiakban: illetékes hatóságok). A tagállamok létrehozhatnak egy vagy több új hatóságot, vagy támaszkodhatnak a meglévő hatóságokra.

(2) Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, közülük kijelöl egy adatkoordinátort az illetékes hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek a rendelet alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdésben történő támogatása érdekében. Az illetékes hatóságoknak az (5) bekezdés alapján rájuk ruházott fel adatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során együtt kell működniük egymással.

(3) Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóságok felelősek e rendelet alkalmazásának a személyes adatok védelme tekintetében történő nyomon követéséért. Az (EU) 2016/679 rendelet VI. és VII. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.

Az európai adatvédelmi biztos felelős e rendelet alkalmazásának nyomon követéséért a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós_szervek tekintetében. Adott esetben az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

A felügyelő hatóságok e bekezdésben említett fel adatait, illetve hatásköreit a személyes adatok kezelésére tekintettel kell elvégezni, illetve gyakorolni.

(4) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül:

a)	az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó sajátos ágazati adathozzáférési és -felhasználási kérdések tekintetében tiszteletben kell tartani az ágazati hatóságok hatáskörét;

b)	a 23–31. cikk, valamint a 34. és a 35. cikk alkalmazásáért és érvényesítéséért felelős illetékes hatóságnak tapasztalattal kell rendelkeznie az adatszolgáltatások és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok fel adatait és hatásköreit egyértelműen meghatározzák, és azok magukban foglalják a következőket:

a)	az e rendelet hatálya alá tartozó felhasználók és szervezetek körében az adatműveltség, valamint az e rendelet szerinti jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tudatosság előmozdítása;

az e rendelet állítólagos megsértése nyomán benyújtott panaszok kezelése, beleértve az üzleti titkokkal kapcsolatos panaszokat is, a panaszok tárgyának szükséges mértékű kivizsgálása, továbbá a panaszosok észszerű határidőn belül történő rendszeres tájékoztatása – adott esetben a nemzeti joggal összhangban – a vizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről, különösen, ha további vizsgálat vagy egy másik illetékes hatósággal való koordináció válik szükségessé;

c)	vizsgálatok lefolytatása az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos ügyekben, többek között egy másik illetékes hatóságtól vagy más hatóságtól kapott információ alapján;

d)	hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankciók kiszabása, beleértve a kényszerítő bírságokat és a visszamenőleges hatályú szankciókat is, vagy pénzbírság kiszabására irányuló bírósági eljárás kezdeményezése;

e)	az adatok rendelkezésre bocsátása és felhasználása szempontjából releváns technológiai és kereskedelmi fejlemények nyomon követése;

együttműködés más tagállamok illetékes hatóságaival és adott esetben a Bizottsággal vagy az Európai Adatinnovációs Testülettel e rendelet következetes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében, ideértve valamennyi releváns információ indokolatlan késedelem nélküli, elektronikus úton történő cseréjét is, többek között e cikk (10) bekezdése vonatkozásában.

együttműködés az egyéb uniós vagy nemzeti jogi aktusok végrehajtásáért felelős releváns illetékes hatóságokkal, többek között az adatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén illetékes hatóságokkal, az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatósággal vagy az ágazati hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy e rendeletet az egyéb uniós és nemzeti joggal összhangban érvényesítsék.

h)	együttműködés a releváns illetékes hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a 23–31. cikket, valamint a 34. és a 35. cikket az adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó egyéb uniós joggal és önszabályozással összhangban érvényesítsék.

i)	annak biztosítása, hogy a szolgáltatóváltási díjakat a 29. cikkel összhangban visszavonják;

j)	az V. fejezet alapján benyújtott adatigénylések vizsgálata.

Amennyiben kijelöltek adatkoordinátort, annak elő kell segítenie az első albekezdés f), g) és h) pontjában említett együttműködést, és – azok kérésére – segítséget kell nyújtania az illetékes hatóságok számára;

(6) Az adatkoordinátor, amennyiben kijelöltek ilyen illetékes hatóságot:

a)	egyedüli kapcsolattartó pontként jár el az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi kérdésben;

biztosítja a közszférabeli szervezetek által az V. fejezet szerinti rendkívüli igények fennállása esetén benyújtott, az adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmek online nyilvános elérhetőségét, továbbá előmozdítja a közszférabeli szervezetek és az adatbirtokosok közötti önkéntes adatmegosztási megállapodásokat;

c)	évente tájékoztatja a Bizottságot a 4. cikk (2) és (8) bekezdése és az 5. cikk (11) bekezdése alapján bejelentett elutasításokról.

(7) A tagállamok értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről, azok fel adatairól és hatásköreiről, valamint adott esetben az adatkoordinátor nevéről. A Bizottság nyilvános regisztert vezet az említett hatóságokról.

(8) Fel adataik, illetve hatásköreik e rendelettel összhangban történő ellátása, illetve gyakorlása során az illetékes hatóságoknak pártatlanul és mindenféle – akár közvetlen, akár közvetett – külső befolyástól mentesen kell eljárniuk, és egyedi esetek tekintetében semmilyen más hatóságtól vagy magánféltől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok elegendő emberi és technikai erőforrással, valamint releváns szakértelemmel rendelkezzenek ahhoz, hogy e rendelettel összhangban eredményesen lássák el fel adataikat.

(10) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek a szervezet letelepedése szerinti tagállam illetékessége alá tartoznak. Amennyiben a szervezet egynél több tagállamban telepedett le, úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a szervezet székhelye található, azaz, ahol a szervezet központi ügyintézésének helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, ahonnan fő pénzügyi fel adatait ellátja, és operatív ellenőrzést gyakorol.

(11) Az e rendelet hatálya alá tartozó minden olyan szervezetnek, amely összekapcsolt_termékeket tesz elérhetővé vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínál az Unióban, és amely nem az Unióban telepedett le, jogi képviselőt kell kijelölnie a tagállamok egyikében.

(12) Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezeteknek jogi képviselőt kell megbízniuk, hogy az illetékes hatóságok minden, az adott szervezetet érintő kérdésben – a szervezet mellett vagy helyett – a jogi képviselővel vegyék fel a kapcsolatot. Az említett jogi képviselőnek együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal, és kérésre átfogóan be kell mutatnia az illetékes hatóságoknak az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezet által az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért tett intézkedéseket és hozott rendelkezéseket.

(13) Az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezetet úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a jogi képviselője található. Az, hogy egy ilyen szervezet jogi képviselőt jelöl ki, nem érinti az ilyen szervezet felelősségét és a vele szemben indítható jogi eljárásokat. Mindaddig, amíg egy szervezet e cikkel összhangban nem jelöl ki jogi képviselőt, a szervezet e rendelet alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása céljából adott esetben valamennyi tagállam illetékes eljárni. Bármely illetékes hatóság gyakorolhatja hatáskörét, többek között hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabásával, feltéve, hogy a szervezet ellen egy másik illetékes hatóság nem folytat e rendelet alapján ugyanazon tények tekintetében végrehajtási eljárást.

(14) Az illetékes hatóságoknak hatáskörük van bekérni az illetékes tagállambeli felhasználóktól, adatbirtokosoktól vagy adatátvevőktől, vagy azok jogi képviselőitől minden olyan információt, amely az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges. Az információk iránti bármely kérelemnek arányosnak kell lennie az alapul fekvő fel adat teljesítésével, és azokat indokolással kell ellátni.

(15) Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága egy másik tagállam illetékes hatóságától segítség nyújtását vagy végrehajtási intézkedések elvégzését kéri, indokolással ellátott megkeresést kell benyújtania. Az illetékes hatóságnak az ilyen megkeresés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül választ kell adnia, részletezve a már megtett vagy megtenni szándékozott intézkedéseket.

(16) Az illetékes hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a titoktartás, valamint a szakmai és üzleti_titoktartás elvét, és védeniük kell a személyes adatokat az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban. Egy segítségnyújtás iránti kérelemmel összefüggésben kicserélt és e cikk alapján biztosított bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban azt kérték.

49. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2028. szeptember 12-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az értékelés különösen a következőkre terjed ki:

az e rendelet 15. cikkének alkalmazásában rendkívüli igényt támasztó helyzeteknek tekintendő helyzetek és e rendelet V. fejezetének alkalmazása, különösen e rendelet V. fejezetének a közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek általi alkalmazása során szerzett tapasztalatok; e rendelet V. fejezetének alkalmazásával kapcsolatban a 18. cikk (5) bekezdése alapján az illetékes hatóság elé vitt eljárások száma és eredménye, az illetékes hatóságok jelentése szerint; az információhoz való hozzáférés iránti kérelmek teljesítése céljából az uniós vagy nemzeti jogban megállapított egyéb kötelezettségek hatása; az önkéntes adatmegosztási mechanizmusok – így például az (EU) 2022/868 rendelet alapján elismert adataltruista szervezetek által bevezetett mechanizmusok – hatása e rendelet V. fejezete célkitűzéseinek elérésére, valamint a személyes adatok szerepe e rendelet 15. cikkével összefüggésben, ideértve a magánélet védelmét erősítő technológiák fejlődését is;

b)	e rendelet hatása a gazdaságban történő adatfelhasználásra, többek között az adatinnovációra, az adatmonetizálási gyakorlatokra és az adatközvetítő szolgáltatásokra, valamint a közös európai adattereken belüli adatmegosztásra;

c)	a különböző adatkategóriák és -típusok hozzáférhetősége és felhasználása;

d)	a vállalkozások bizonyos kategóriáinak mint kedvezményezetteknek az 5. cikk szerinti kizárása;

e)	a szellemi tulajdonjogokra gyakorolt bármely hatás hiánya;

az üzleti titkokra, többek között azok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemre gyakorolt hatás, valamint azon mechanizmus hatása, amely lehetővé teszi az adatbirtokos számára, hogy a 4. cikk (8) bekezdése és az 5. cikk (11) bekezdése alapján elutasítsa a felhasználó kérelmét, figyelembe véve, amennyire lehetséges, az (EU) 2016/943 irányelv bármely felülvizsgálatát;

g)	vajon a tisztességtelen szerződési feltételek 13. cikkben említett listája naprakész-e az új üzleti gyakorlatok és a piaci innováció gyors üteme fényében;

h)	az adatkezelési szolgáltatók szerződéses gyakorlatában bekövetkezett változások, és hogy vajon ez a 24. cikknek való kellő megfelelést eredményez-e;

i)	az adatkezelési szolgáltatók által a szolgáltatóváltási folyamatért kirótt díjak csökkenése, a szolgáltatóváltási díjak 29. cikk szerinti fokozatos visszavonásával összhangban;

j)	e rendeletnek az adatgazdaság szempontjából releváns egyéb uniós jogi aktusokkal való kölcsönhatása;

k)	a nem személyes adatokhoz való jogellenes kormányzati hozzáférés megelőzése;

l)	a 37. cikk szerint előírt végrehajtási rendszer hatékonysága;

m)	e rendeletnek a kkv-kra gyakorolt hatása azok innovációs képessége, valamint az adatkezelési_szolgáltatásoknak az unióbeli felhasználók számára való elérhetősége és az új kötelezettségeknek való megfeleléssel járó terhek tekintetében.

(2) A Bizottság 2028. szeptember 12-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az említett értékelés során fel kell mérni a 23–31. cikk, valamint a 34. cikk és a 35. cikk hatásait, különös tekintettel az árképzésre és az Unión belül kínált adatkezelési_szolgáltatások sokféleségére, külön hangsúlyt helyezve a kkv-szolgáltatókra.

(3) A tagállamok megküldik a Bizottságnak az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet módosítása céljából.

whereas

keyboard_tab Data Act 2023/2854 HU

Data Act 2023/2854 HU